A Magyar Tacskótenyésztők Egyesülete (továbbiakban: MTTE) – attól a céltól vezérelve, hogy a fajta minden előnyös tulajdonságának megőrzésével rögzítse és nemesítse standardkövető populációját – megalkotta jelen Tenyésztési Szabályzatát. Az Egyesület – mint a MEOESZ és az FCI tagja – ezen Tenyésztési Szabályzat előírásainak alkalmazásával kívánja a fajta tenyésztését, és az azzal kapcsolatos tevékenységeket szabályozni. Ez kötelezően vonatkozik az Egyesület és az egyesületen kívüli valamennyi tacskó tenyésztőjére.
Tenyészcél:
Az MTTE mint fajtagazda tenyésztő szervezet a Tenyésztési szabályzatban foglaltaknak megfelelően a fajta tenyésztésének a céljait a következőkben foglalja össze:
- A standardnak ( FCI 148. sz. ) megfelelő fenotípusos
- Örökletes terheltségektől mentes egészséges állomány tenyésztés
Általános Jellemzés:
A tacskó külsőleg egy alacsony, hosszában nyújtott, izmos, harmonikus felépítésű állat, kihívó, figyelmes fejtartással. A talajtól való távolsága a marmagasság kb. 1/3-át teszi ki.
A tacskónak barátságos természetűnek kell lennie, kiegyensúlyozott temperamentummal, valamint szenvedélyes, kitartó és jó szaglású vadászkutyának kiváló egészségi állapottal.
Szőrváltozat alapján három változata létezik:
- rövidszőrű
- szálkásszőrű
- hosszúszőrű
Illetve három méret:
| Szukák mellkas körméret | Kanok mellkas körméret | |
| Normál (standard) | 35 cm – 45 cm | 37 cm – 47 cm |
| Törpe | 30 cm – 35 cm | 32 cm – 37 cm |
| Kaninchen | 25 cm – 30 cm | 27 cm – 32 cm |
Csak a mellkas körmérete a meghatározó, nincs súly felső határ!
A tenyésztés folyamán a szőrváltozatok nem keverhetők. Egyes almokban különböző szőrtípussal született kölykök alomellenőrzés után törzskönyvezhetők, továbbtenyésztés esetén a törzskönyvön és a tenyészszemlén meghatározott szőrtípusban használatosak.
A tenyésztés folyamán a méretváltozatokat nem javasolt keverni!
A genetikai sokszínűség fenntartása érdekében egy méret ugrás viszont megengedett.
A tenyészpár vonatkozásában akár a kan akár a szuka lehet eggyel kisebb vagy eggyel nagyobb. A méret ugrás nem engedély köteles, viszont a tenyésztőnek kérdés esetén hiteles indoklással kell rendelkeznie az alkalmazott tenyésztési koncepcióról.
1. Tenyésztés
1.1 Definíciók, fontos tenyésztési alapszabályok:
A szuka „tulajdonosa” az a személy, akinek a tulajdonában van a kutya, és aki ezt
bizonyítani is tudja a tulajdonjogára átírt származási lappal, vagy kölcsönadási szerződéssel.
A fedező kan tulajdonosának az a személy számít, aki a fedező kan származási lapján
felvezetett tulajdonos, vagy általa szerződéssel meghatalmazott személy arra, hogy a fedező
kant a szuka fedezésére rendelkezésre bocsátja.
Egy alom tenyésztőjének az tekinthető, aki a fedeztetés időpontjában a szuka tulajdonosa vagy kölcsönadási szerződéssel rendelkezik, és FCI levédett kennelnévvel rendelkezik.
A szuka vagy a fedező kan tenyésztésre vonatkozó használati jogát át lehet ruházni egy
harmadik félre szerződés által, ugyanez vonatkozik a befedeztetett szuka eladásakor létrejövő
tenyésztői jog átadásra. A tenyésztési jogok átruházását – bérleti szerződést – kötelező írásban rögzíteni még a fedeztetés előtt. A bérleti szerződést mellékelni kell a fedeztetési jegyhez, amelynek világosan körvonalaznia kell a két szerződő fél jogait és kötelességeit.
Jelen szabályzat a szuka „bérlőjét” tekinti tulajdonosnak a fedeztetés időpontjától a kölykök
leválasztásáig (10 hetes kor).
A megszületett kölykök, – ha azonos fajtájú fajtatiszta kutyáktól származnak, amelyek
rendelkeznek FCI által elismert származási lappal és megfelelnek jelen szabályzat
előírásainak – származási lapot kapnak és jogosultak FCI által elismert pedigrékre. A
megszületett kölyköket a szuka tulajdonosának „Alombejelentő” alkalmazásával be kell
jelenteni regisztrációra a leválasztás előtt olyan időben, hogy a kölykök egyedi megjelölése
(chip) még a tenyésztőnél megtörténhessen. Ha a kutya eladása nem Magyarországra történik, akkor az új tulajdonos nevére szóló export pedigrét kell kiállíttatni.
A MTTE a fajta fejlődésének és a meglévő populáció minőségének javítása érdekében egyik fő céljának tartja, hogy tenyészteni csak az MTOE vagy a MTTE által erre meghatalmazott, elismert szervezet, klub minősítésén elbírált egyedekkel lehessen.
Ezért Eb Származási Igazolás megjelöléssel származási lapot csak azok az utódok kaphatnak, melyeknek szülei már a fedeztetés napján megfelelnek a fajtagondozók jelen szabályzatában támasztott feltételeknek is. Ettől eltérni csak kivételesen indokolt esetben, még a fedeztetés előtt a fajtagondozókhoz írásban benyújtott kérelemmel lehet fordulni, melynek tartalmaznia kell miért nem teljesültek a szükséges feltételek, valamint a tenyésztési érdeket/célt alaposan indokolni kell. Utólagos (fedeztetés utáni) engedélyeztetésre (ide tartozik a „nem kívánt, véletlen párosodás” is), valamint alapos indok hiányában beadott kérelem engedélyezésére nincs lehetőség.
Az a kölyök jogosult Premium származási lap kiváltására, amely kölyök szülei rendelkeznek a fajtagondozó tenyésztésre vonatkozó előírásaival, plusszban munkavizsgával és küllem Champion minősítéssel (Hungária Champion, vagy bármely más ország Champion bizonyítványával.) Genetikai teszt meglète esetèn kivàlthatò a munkavizsga vagy a champion minosìtès. (min 3 fajtaspecifikus betegség eredménye – lásd mellékletben)
Egy alomból származó kölyköket csak egyben, egy alkalommal lehet regisztráltatni.
Ha a kölykökről 4 hónapos korukig nem kerül beadásra „Alombejelentő”, akkor csak DNS vizsgálat birtokában lehet a regisztrációt elvégeztetni, melynek minden anyagi vonzata a tenyésztőt terheli. A kölykök egy éves korának betöltése után regisztrációra nincs további lehetőség.
A szukát normál szituációban csak egy kan fedezheti be. Amennyiben a tenyésztő engedélyt kért több kan használatára, akkor a tenyésztő költségére, DNS vizsgálattal bizonyítani kell, hogy melyik kölyök, melyik kantól származik.
1.2 Tenyésztési folyamat és módszer
A tenyésztést jó előre meg kell tervezni. Többféle változat tenyészthető szőrhosszúság és
méret alapján.
- Idegen tenyészet: a tenyésztésre szánt partner nem rokon. Közös elődök a hetedik
generációtól fordulhatnak elő.
- Csekély beltenyésztés: További távoli rokonok párosítása
- Szoros beltenyésztés: Szülő-kölyke (1.2), féltestvérek (2.2) valamint ükunoka – dédszülő (1:3)
- A testvèrfedeztetès szigorùan tilos.
A szoros beltenyésztéshez a tenyésztő szervezet fedeztetés előtti írásbeli beleegyezése szükséges.
Általában a természetes aktus használatos. A szuka tulajdonosa köteles tájékoztatást adni
kan tulajdonosának az esetleges betegségekről.
1.2.1 A Mesterséges megtermékenyítés
Adminisztratív szempontból mesterséges megtermékenyítésnek az állatorvos által végzett
beavatkozást tekintjük.
Hűtött és fagyasztott sperma felhasználása esetén (amikor az apaállat nincs jelen) az állatorvos igazolást ad ki a termékenyítés tényéről. Az igazolás során a beérkező dokumentumok alapján igazolja a kan kutya kilétét.
Az alombejelentés során a szuka tulajdonosa köteles az eredeti kísérő dokumentumokat az alombejelentő mellé csatolni.
A spermát biztosító fedezőkan tulajdonosának adnia kell egy aláírt fedeztetési igazolást a
szuka tulajdonosának az állatorvos által kiadott igazolás mellé.
1.3 Tenyésztési feltételek
A tenyésztésbe vétel előtt a tenyésztésre szánt egyedeket a fajtagondozó szervezetek által szervezett tenyészszemlén minősíttetni kell.
1.3.1 A tenyésztés alapvető feltételei
- A MEOESZ-nél kiváltott kennelnév.
- Tenyészteni csak legalább 4 generációra zárt FCI származási lappal rendelkező kutyákkal lehet, amelyek az FCI standard-ben meghatározott megfelelő küllemmel és temperamentummal rendelkeznek, funkcionálisan egészségesek és örökletes betegségektől mentesek, valamint regisztrálva vannak egy FCI által elismert származási lapban vagy függelékben.
- Csak funkcionálisan egészséges kutyák tenyészthetők. A tenyésztő felelősséggel tartozik azért, hogy az általa tenyésztésbe vont kutya a viselkedési és a testi adottságainál fogva alkalmas a tenyésztésbe vételre. A tenyésztőnek jó körülményeket kell biztosítania a tenyészegyedek részére, ami megfelel a fizikai és lelki igényeiknek és az utódok fejlődésének, szocializálódásának.
- Az FCI Tenyésztési Szabályzata alapján egy kutya akkor mentes örökletes betegségtől, ha egészségesen örökíti a fajta jellemzőit, típusát és tipikus temperamentumát anélkül, hogy bármilyen lényeges örökletes hiányosságot mutatna, amely gyengítené az utódok funkcionális egészségét. A tenyésztés során mellőzni kell minden olyan jellegű túlzást, amely a kutyák funkcionális egészségének károsodását okozhatja.
- Nem lehet kutyát tenyészteni a fajta standard-jében felsorolt kizárásra okot adó hibákkal, valamint rejtett heréjűséggel (Kryptorhizmus), félheréjűséggel (Monorhizmus), illetve örökletes, vagy az életvitelt lehetetlenné tevő betegségekkel.
- Mind a szuka, mind a kan tenyészthetőségének igazolása: a fajtagondozó szervezetek
által szervezett tenyészszemlén legalább Tenyészthető minősítés.
1.3.2 A tenyészthetőség meghatározása
Az MTTE évente legalább 6 alkalommal, lehetőség szerint az ország tájegységeire
elosztva előre meghirdetett tenyészszemlét tart.
Tenyészszemlén bíró az lehet, aki tacskó fajtára FCI által elismert küllembíró.
A tenyészszemle bírálat legkorábbi időpontja standard méretű tacskók esetében a betöltött 12 hónapos kor, kaninchen és törpe méretű tacskók esetében a betöltött 15 hónapos kor (konfirmációval egybekötve a tenyészszemle).
A tenyészszemlén szerezhető minősítések:
- Tenyésztésre javasolt (TJ)
- Tenyészthető (T)
- Visszarendelve (1 év)
- Kizárva (K)
Tenyésztésre nem engedélyezett (Visszarendelve) minősítés esetén a tenyészszemle egy éven belül nem ismételhető meg. Egy év eltelte után maximum egy alkalommal jelentkezhet ismét. Amennyiben a minősítés újból tenyésztésre nem engedélyezett (Kizárva), az eredmény véglegesnek tekinthető.
A tacskó fajták vonatkozásában harmonizálva az anyaország rendelkezéseivel a
tenyészszemlén küllemi bírálat folyik.
Tenyészszemlén egyedi azonosíthatóság nélkül kutya nem bírálható el. Amennyiben a benevezett kutya nem azonosítható, annak okát az illetékes klub/szervezet köteles kivizsgálni. Az egyed azonosításával, egyedi megjelölésével kapcsolatos minden eljárás a tulajdonost terheli.
A tenyészszemlén egyedi bírálati lap készül 2 példányban, ami minősítést, illetve a bíró aláírását tartalmazza. Az összesítőre felkerül minden elbírált kutya minősítése, amit a bíró kézjegyével ellát. A MTTE a bírálati lap és összesítő egy példányát az MTTE a saját irattárában 5 évig köteles megőrizni. Az MTTE a helyszínen köteles a származási igazolásra a tenyészszemle minden eredményét felvezetni, illetve pecsétjével ellátni azt és a bíróval aláíratni. A felkért küllembíró az MTTE speciális bírálati lapján rögzíti véleményét.
1.3.3 Tenyészszemle
A bírálat után a bíró a standardot alapul véve eldönti, hogy az egyed tenyészthető, tenyésztésre javasolt vagy tenyésztése nem engedélyezett, kizárva.
Ne felejtsük el, hogy nem a sokszorosan győztes kanok a legjobb tenyészpartnerek hiszen
lehet, hogy pont azokkal a hibákkal rendelkeznek, amivel a mi szukánk is. Akkor jó és
megalapozott a tenyésztés, ha javító hatást tudunk elérni az utódokban. Ehhez nyújt nagy
segítséget a részletes leíró jellegű Tenyészszemle.
1.3.4 A tenyésztésbe vonás feltételei
| A tenyészállattal szembeni követelmények | Kan | Szuka |
| Törzskönyv bejegyzés | FCI zárt törzskönyv | FCI zárt törzskönyv |
| Minimális életkor | 15 hónap | 15 hónap |
| Maximális életkor | 8. életév vége | |
| Formai értékjegyek | A fajtagondozó által szervezett tenyészszemlén szerzett: Tenyészthető, Tenyésztésre Javasolt értékelés. Javasolt egy előírásoknak megfelelő szemvizsgálat. (PRA,katarakta,ceratitis) (javasolt) Minden kannak a saját országában érvényes tenyésztési engedéllyel kell rendelkeznie. | A fajtagondozó által szervezett tenyészszemlén szerzett: Tenyészthető, Tenyésztésre Javasolt értékelés. Javasolt egy előírásoknak megfelelő szemvizsgálat. (PRA,katarakta,ceratitis) (javasolt) Minden szukának a saját országában érvényes tenyésztési engedéllyel kell rendelkeznie |
| Időbeli ellés gyakoriság | Kan esetében az egy kan által fedezhető szukák, illetve az éves fedeztetéseinek száma nincs korlátozva. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az állatvédelmi törvényt és a kan teljesítőképességét (kondíció, egészség) figyelmen kívül lehet hagyni. | Ha 2 egymást követő tüzelésnél is tenyésztésbe került és abból alom is született, akkor a harmadik tüzelést kötelező kihagyni! Az ellést követő ivarzást is lehetőleg mindig ki kell hagyni. Ha egymást követően mégis befedeztetésre került és mindkét esetben alom is született, a rákövetkező tüzeléskor mindenképpen TILOS a szukát befedeztetni! Két év alatt tehát maximum három alom hozható le úgy hogy ebből egy év alatt maximum kettő és utána TILOS a rákövetkező tüzeléskor a szukát fedeztetni. |
| Egészség | Csak egészséges kutyák tenyészthetők. Ezen kívül érvényes védőoltást kell beadni a fertőző betegségek ellen: Szopornyica, Hepatitis, Leptospirosis , Parvo és veszettség. | Csak egészséges kutyák tenyészthetők. Ezen kívül érvényes védőoltást kell beadni a fertőző betegségek ellen: Szopornyica, Hepatitis, Leptospirosis , Parvo és veszettség. |
1.4 A tenyésztésből kizáró okok
- Fogzáródási rendellenességek: (előreharapás, hátraharapás, kulisszaharapás, az állkapocs szemfogainak hibás elhelyezkedése)
- A részbeni harapófogó és harapófogó harapás 3 éves kor után szukáknál nem kizáró hiba, de nem kívánatos. Fiatalabb egyedeknél és kanoknál tenyésztésből kizáró ok.
- Egy vagy több metszőfog (I) vagy szemfog (C) hiánya.
- Az előzápfogak vagy zápfogak hibája a következő kivételekkel:
Kettő P1 hiánya nem hiba, egy P2 hiánya nem hiba, az M3 figyelembevétel nélkül
marad (hiánya nem hiba).
A foghibák érvényessége egyes esetekben:
| A foghiba leírása | Nem hiba | Tenyésztésből kizáró hiba |
| egy vagy több metszőfog (incisivus) hiánya | X | |
| egy vagy több szemfog (caninus) hiánya | X | |
| egy vagy kettő előzápfog P1 hiánya | X | |
| három vagy négy hiányzó P1 | X | |
| kettő P1 és egy további fog P2 vagy M1és M2 hiánya | X | |
| egy vagy több hiányzó P3, P4, M1 vagy M2 | X | |
| egy P2 | X | |
| egy P2 és egy másik fog P1, P2, P3 vagy P4, illetve M1 vagy M2 hiánya | X | |
| egy vagy mindkét M3 hiánya | X |
Kommentár: metszőfog = Incisivus (röviden: I); szemfog = Caninus (röviden: C); előzápfog
= Premolar (röviden: P); zápfog = Molar (röviden: M).
- súlyos, a korrekt mozgást megakadályozó végtagszerkezeti hibák
- megtört vonalú, rövid szegycsont, emiatt hibás alsó vonal
- a farok összes szerkezeti hibája (törött, összenőtt, deformált csigolyák)
- nagyon rövid felkar, nagyon meredek hátulsó végtagszögellések emelkedő farral
(a lapocka és a felkar közötti ideális szög körülbelül 90 fok)
- nyilvánvaló látáskárosodás, Entropium, Ektropium
- örökletes halláskárosodás
- epilepsziás rohamok
- a mozgás szervrendszerének bárminemű, súlyos funkcionális hibája
- a herék bárminemű rendellenessége, rejtett heréjűség
- fekete alapszín jegyek nélkül
- fehér alapszín jegyekkel vagy a nélkül, a standardban megállapított színtől való eltérés
(lásd 2. sz melléklet)
- túl félénk vagy agresszív magatartás
- erős pontyhát
- nem a standardnak megfelelő szemszín
- nyilvánvaló térdkalácsficam
- szőrváltozat keresztezésből származó egyedek
1.4.3 Különböző színváltozatok
Nem javasolt az alábbi színpárosítások keresztezése, mert pigmentációs hibákat és egyéb súlyos rendellenességeket okozhat:
NEM JAVASOLT TACSKÓ SZÍNKERESZTEZÉSEK
| Apa kutya szín | Anya kutya szín |
| csíkos | csíkos |
| csíkos | tíger |
TILTOTT TACSKÓ SZÍNKERESZTEZÉSEK
| Apa kutya szín | Anya kutya szín |
| tíger | tíger |
A tiszta szín előnyben részesítendő és a vörös értékesebb mint a vöröses sárga és a sárga. Az erősen feketével tűzött kutyák is ide tartoznak. A fehér szín nem kívánatos, de külön álló kicsi foltok nem kizáróak. MTOE megvizsgálja, ha olyan színváltozat fordul elő, amely nem lehetséges.
Tiger színű tacskó tenyésztése
Az alapszín mindig a sötét szín (vörös, fekete vagy barna). A pároztatás a tiger színű tacskók és egyszínű, kétszínű, illetve hasonló/egyforma szőrzetű és nagyságú tacskók között engedé-lyezett.
A tiger színű tacskó tiger színű tacskóval történő pároztatása tiltott.
1.5 Elfogadott tacskó színek
A Standard ország fajtagondozó klubja a Deutsche Teckel Club (DTK) által elfogadott és a
Tacskó Világszervezet (WUT) 2008. 02. 09- én Bécsben tartott ülésén megerősített és
elfogadott tacskó színeket és szín elnevezéseket a 2 sz. melléklet tartalmazza.
Felhívjuk a tenyésztők, tulajdonosok figyelmét, hogy az alombejelentőkön, nevezéseken
stb. CSAK ezeket az elfogadott hivatalos tacskó szín megnevezéseket használják.
Kérdéses esetben fordulhatnak a MTTE Tenyésztési Tanácsadójához.
1.6 Tenyészhely ellenőrzés, alomellenőrzés
Amennyiben bármilyen bejelentés érkezik az MTTE felé, vagy gyanú merül fel arra
nézve, hogy a tenyésztő nem tartja be az MTTE tenyésztési szabályait és/vagy a
hatályos törvények értelmében bármilyen módon csorbul az állatok jóléthez való joga,
akkor az állatvédelmi normák betartására tenyészhely ellenőrzést kezdeményez az
MTTE Tenyésztési Tanácsánál. A Tenyésztési Tanács helyszíni szemlét, alomellenőrzést rendelhet el. Alomellenőrzést kell elrendelni az egy almon belül született különböző szőrváltozatok esetén.
1.7 MTTE Tenyésztési Felelős
A fajta tenyésztése során számos tenyésztési problémába ütközhet a tenyésztő.
Az MTTE, mint hazai fajtagondozó szervezet alapvető célja, hogy a tacskó fajta tenyésztése minél magasabb szakmai szinten történjen.
Ennek érdekében megbízásra kerül egy, a fajtát magas szinten ismerő szakmai vezető (Tenyésztési Felelős), akihez a tenyésztéssel kapcsolatos problémákkal, a fajtaspecifikus kérdésekkel lehet fordulni.
1.8 A tacskók helyes tartására, gondozására javaslat
A kutyatulajdonosnak nem szabad korlátoznia a tacskó fajtájának megfelelő mozgásigényét.
Aki egy tacskót tart, gondoskodik vagy gondoskodnia kell róla, a fajtának megfelelő
táplálást és ápolást, valamint egy viselkedésnek megfelelő, sajátosságát és a természetét szem
előtt tartó elhelyezést kell nyújtania.
A megkötve tartás minden tartási- és elhelyezési formában nem tekinthető a faj igényeinek
megfelelőnek.
1.9 Kennelben tartás
A kutyákat csak akkor lehet nyitott vagy részben nyitott kennelben tartani, ha a kennelen
belül vagy közvetlenül a kennellel összeköttetésben rendelkezésre áll egy védett helyiség (kutyaház).
Az ólnak minden oldalról hőszigetelő, egészségre ártalmatlan anyagból kell készülnie. Az anyagnak kidolgozottnak kell lennie, hogy a kutya ne sérülhessen meg miatta.
A védett helyiségnek az időjárás káros viszontagságai ellen védelmet kell nyújtania. Különösen kerülni kell, hogy a nedvesség behatoljon. A védett helyiséget úgy kell kimérni, hogy a kutya abban a viselkedésének megfelelően mozogni tudjon, és a helyiséget a testhőmérsékletével melegen tudja tartani. Belsejét tisztán, szárazon és élősködőtől mentesen kell tartani.
A helyiség ajtajának a kutya méretének megfelelőnek kell lennie; olyan nagynak szabad
csak lennie, hogy a kutya akadálytalanul át tudjon jutni rajta. Az ajtót a szeles oldal felől el kell fordítani és a szél és csapadék ellen védeni kell. A tartózkodási helyet a védett helyiség szűkebb környezetében tisztán kell tartani. A padló olyan kiképzésű vagy kidolgozottságú kell legyen, hogy a nedvesség felszívódjon vagy el tudjon folyni.
Erős napsugárzás vagy magas külső hőmérséklet esetén a védett helyiségen kívüli árnyékos helyet kell a kutyának biztosítani. A kennel területét a benne tartott kutyák számának és fajtájának megfelelően kell megválasztani. Ennek összhangban kell lennie a hatályos Kormány rendeleti szabályozással. Egy tacskó számára, a védett helység nélküli alapterületnek minimum 6 m2 szükséges, minden további ugyanazon kennelben tartott kutyának, kivétel a kölyökkutyák az anyával, további 3m2-t szükséges hozzáadni.
Az ehhez szükséges mértékeket a helyi adottságoknak megfelelően kell igazítani; minden
esetben a legkevesebb szükséges szélesség és hosszúság figyelembevételével. Padlóját, kerítését és az egyéb berendezéseit az egészségre ártalmatlan anyagból kell előállítani, és úgy kell kidolgozni, hogy a kutya ne sérthesse meg magát. A kerítést úgy kell kiképezni, hogy a kutyák ne juthassanak rajta át. A kennel legalább egyik oldalának kilátást kell biztosítania. Ha a kennel padlózata nem hőszigetelő anyagból áll, akkor a védett helyiségen kívül egy hőszigetelt fekvőhelynek kell lennie. A padló olyan kiképzésű vagy kidolgozottságú kell legyen, hogy a nedvesség felszívódjon, vagy el tudjon folyni. A kennel belsejét tisztán, szárazon és élősködőktől mentesen kell tartani. A kutyákat a kennelen belül nem szabad megkötve tartani. Amennyiben a kutyákat egy kennelen belül különálló boxokban tartják, akkor a boxok elválasztását úgy kell kialakítani, hogy a kutyák ne juthassanak át és ne haraphassák ki. A boxok méreteire az előzőekben felsorolt követelmények az irányadóak. Ez értelemszerűen a szilárd építésű kennelekre is vonatkozik. Ebből kifolyólag ezeknek a kenneleknek elegendő napfénnyel megvilágítottnak kell lennie. A bejutó napfény által megvilágított területnek a padló területének egy nyolcadát kell hogy kitegye. A kennelnek elengedő szellőzést kell biztosítani.
2 Egyéb tartás
Amennyiben a kutyákat szabad kifutón vagy pajtában, csűrben, használaton kívüli istállóban, tárolási épületben vagy egyéb hasonló helyiségben tartják, akkor egy védett területet kell számára rendelkezésre bocsátani, ami a korábbiakban felsorolt kritériumoknak megfelel.
2.1 Gondozás és ápolás
A tulajdonosnak vagy a gondozással és ápolással megbízott személynek naponta legalább
egyszer meg kell győződnie a kutya egészségéről és az elhelyezésének állapotáról. A
hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetnie. Az etető és itató edényeket tisztán kell tartani. Egészségre ártalmatlan anyagból kell készülniük, és olyan kiképzésűnek kell lenniük, hogy a kutya ne sértse meg magát. Friss vizet mindenkor elegendő mennyiségben kell rendelkezésre bocsátani.
Amennyiben a kutyákat szabad kifutón vagy pajtában, csűrben, használaton kívüli istállóban, tárolási épületben vagy egyéb hasonló helységben tartják, akkor naponta legalább 60 percig ki kell engedni őket a szabadba.
2.4 Oltás és féregtelenítés
A fertőző betegségek elleni immunizáló védőoltás(ok) (parvo, kombinált stb.) beadása az
állatorvos javaslatai szerint történjen. A kölyköket az alapvető immunizálás előtt 3
alkalommal féregteleníteni kell 2, 4, 6 hetes korban.
A kutyának első évben 2 alkalommal kell veszettség oltást kapnia. Az elsőt 6 hónapos
koráig a másodikat 12 hónapos koráig. Az ezt követő években ismétlő veszettség és
kombinált oltásokat kell beadatnunk a kutyánknak.
Ezek bizonyításához a tenyésztő köteles az alom minden tagja számára egy állatorvos által kitöltött nemzetközi oltási igazolványt rendszeresíteni.
Jelen szabályzat 2025. január 1-jén lép életbe. A Tenyésztési Szabályzat csak az ezt követően tenyésztésbe állítandó egyedekre vonatkozik. A korábban megszerzett tenyész eredmények érvényben maradnak.
Kelt: Budapest, 2024. 11. 26.
T E N Y É S Z T É S I S Z A B Á L Y Z A T
TARTALOMJEGYZÉK
1.Tenyésztés
1.1Definíciók, fontos tenyésztési alapszabályok
1.2Tenyésztési folyamat és módszer
1.2.1 A Mesterséges megtermékenyítés
1.3 Tenyésztési feltételek
1.3.1 A tenyésztés alapvető feltételei
1.3.2 A tenyészthetőség meghatározása
1.3.3 Tenyészszemle
1.3.4 A tenyésztésbe vonás feltételei
1.4 A tenyésztésből kizáró okok
1.4.1 A tenyésztésből való kizárási hibák
1.5 Különböző színváltozatok keresztezése
1.5.1 Tiger színű tacskó tenyésztése
1.6 Elfogadott tacskó színek
1.7 Tenyészhely ellenőrzés
1.8 MTOE Tenyésztési Szakmai Tanácsadó
2. A tacskók helyes tartására, gondozására javaslat
2.1 Kennelben tartás
2.2 Egyéb tartás
2.3 Gondozás és ápolás
2.4 Oltás és féregtelenítés
2.sz. melléklet
Tacskó színek
| Szín megnevezése magyar nyelven | Szín megnevezése német nyelven | Szín megnevezése angol nyelven | |
| Rövidszőrű tacskó | |||
| Egyszínű: | Vörös | Rot | Red |
| Kétszínűek: (fekete vagy barna alapon, rozsdabarna, vörös vagy sárga tűzésekkel) | Fekete-vörös | Schwarzrot | Black and tan |
| Barna-vörös | Braunrot | Brown and tan | |
| Tígerek: (alapszínük: fekete, vörös vagy barna, foltok: szürke vagy bézs) | Fekete tíger | Schwarztiger | Black tiger |
| Vörös tíger | Rottiger | Red tiger | |
| Barna tíger | Brauntiger | Brown tiger | |
| Csíkos: | Vörös csíkos | Rot Gestromt | Red Brindle |
| Hosszúszőrű tacskó | |||
| Egyszínű: | Vörös | Rot | Red |
| Kétszínűek: (fekete vagy barna alapon, rozsdabarna, vörös vagy sárga tűzésekkel) | Fekete-vörös | Schwarzrot | Black and tan |
| Barna-vörös | Braunrot | Brown and tan | |
| Tígerek: (alapszínük: fekete, vörös vagy barna, foltok: szürke vagy bézs) | Fekete tíger | Schwarztiger | Black tiger |
| Vörös tíger | Rottiger | Red tiger | |
| Barna Tíger | Brauntiger | Brown tiger | |
| Szálkásszőrű tacskó | |||
| Egyszínű: | Vörös | Rot | Red |
| Kétszínűek: (fekete vagy barna alapon, rozsdabarna, vörös vagy sárga tűzésekkel) | Fekete-vörös | Schwarzrot | Black and tan |
| Barna-vörös | Braunrot | Brown and tan | |
| Vaddisznó színűek: (a szőrzet töve vöröses a végei sötétek) | Vaddisznó | Saufarben | Wild Boar |
| Sötét-vaddisznó | Dunkelsaufarben | Darkness wild boar | |
| Világos-vaddisznó | Hellsaufarben | Pale wild boar | |
| Tígerek: (vaddisznó, fekete, vörös vagy barna alapon, szürke vagy bézs foltok) | Vaddisznó-tíger | Saufarben tiger | Wild boar tíger |
| Fekete-tíger | Schwarztiger | Black tiger | |
| Vörös-tíger | Rottiger | Red tiger | |
| Barna-tíger | Brauntiger | Brown tiger |
A következő színű tacskók, illetve elnevezések NEM elfogadottak:
- barna tűzésekkel
- barna-fekete
- csoki
- csokoládé színű tűzésekkel
- fehér
- fehér-tíger
- fekete
- foltos
- harlequin
- kék-tíger
- mahagóni
- sárga
- sötét vadszínű
- szürke-tíger
- tigriscsíkos
- vadszínű
- vörösbarna
- barna foltos