Skip to content

Tenyésztési szabályzat

T E N Y É S Z T É S I S Z A B Á L Y Z ATA

TARTALOMJEGYZÉK

  1. Tenyésztés
    1. Definíciók, fontos tenyésztési alapszabályok
    2. Tenyésztési folyamat és módszer

1.2.1 A Mesterséges megtermékenyítés

  1. Tenyésztési feltételek
    1. A tenyésztés alapvető feltételei
    2. A tenyészthetőség meghatározása
    3. Tenyészszemle
    4. A tenyésztésbe vonás feltételei
  2. A tenyésztésből kizáró okok
    1. A tenyésztésből való kizárási hibák
  3. Különböző színváltozatok keresztezése
    1. Tiger színű tacskó tenyésztése
  4. Elfogadott tacskó színek
  5. Tenyészhely ellenőrzés
  6. MTTE Tenyésztési Szakmai Tanácsadó
  7. A tacskók helyes tartására, gondozására javaslat
    1. Kennelben tartás
    2. Egyéb tartás
    3. Gondozás és ápolás
    4. Oltás és féregtelenítés

A Magyar Tacskótenyésztők Egyesülete (továbbiakban: MTTE) – azzal a céllal, hogy a fajta minden előnyös tulajdonságának megőrzésével rögzítse és nemesítse standardkövető populációját – megalkotta jelen Tenyésztési Szabályzatát. A Klub – mint a MEOE és az FCI tagja – ezen Tenyésztési Szabályzat előírásainak alkalmazásával kívánja a fajta tenyésztését, és az azzal kapcsolatos tevékenységeket szabályozni. Ez kötelezően vonatkozik az Egyesület és az egyesületen kívüli valamennyi tacskó tenyésztőjére.

Tenyészcél:

Az MTTE mint fajtagazda tenyésztő szervezet a Tenyésztési szabályzatban foglaltaknak megfelelően a fajta tenyésztésének a céljait a következőkben foglalja össze:

  • A standardnak ( FCI 148. sz. ) megfelelő fenotípusos
  • Örökletes terheltségektől mentes egészséges állománytenyésztés

Általános jellemzés:

A tacskó alacsony, rövid lábú, elnyújtott, de kompakt alkat, nagyon izmos, pimasz kihívó fejtartással és figyelmes arckifejezéssel. A talajtól való távolsága a marmagasság kb. 1/3-át teszi ki. Alkata alkalmassá teszi az agilis és gyors munkára föld felett és alatt egyaránt. A tacskónak barátságos természetűnek kell lennie, kiegyensúlyozott temperamentummal, valamint szenvedélyes, kitartó és jó szaglású vadászkutyának kiváló egészségi állapottal.

Szőrváltozat alapján három változata létezik: rövidszőrű, szálkásszőrű és hosszúszőrű.

Illetve három méret: standard, törpe és kaninchen. Csak a mellkas körmérete a meghatározó, nincs súly felső határ !


Szukák mellkas körméretKanok mellkas körméret
Normál (standard)35 cm – 45 cm37 cm – 47 cm
Törpe30 cm – 35 cm32 cm – 37 cm
Kaninchen25 cm – 30 cm27 cm – 32 cm

1. Tenyésztés

  1. Definíciók, fontos tenyésztési alapszabályok:

A szuka „tulajdonosa” az a személy, akinek a tulajdonában van a kutya, és aki ezt bizonyítani is tudja a tulajdonjogára átírt származási lappal, vagy kölcsönadási szerződéssel. A fedező kan tulajdonosának az a személy számít, aki a fedező kan származási lapján felvezetett tulajdonos, vagy általa szerződéssel meghatalmazott személy arra, hogy a fedező kant a szuka fedezésére rendelkezésre bocsátja. Egy alom tenyésztőjének az tekinthető, aki a fedeztetés időpontjában a szuka tulajdonosa vagy kölcsönadási szerződéssel rendelkezik, és FCI levédett kennelnévvel rendelkezik. A szuka vagy a fedező kan tenyésztésre vonatkozó használati jogát át lehet ruházni egy harmadik félre szerződés által, ugyanez vonatkozik a befedeztetett szuka eladásakor létrejövő tenyésztői jog átadásra. A tenyésztési jogok átruházását – bérleti szerződést – kötelező írásban rögzíteni még a fedeztetés előtt. A bérleti szerződést mellékelni kell a fedeztetési jegyhez, amelynek világosan körvonalaznia kell a két szerződő fél jogait és kötelességeit.

Jelen szabályzat a szuka „bérlőjét” tekinti tulajdonosnak a fedeztetés időpontjától a kölykök leválasztásáig (10 hetes kor).

A megszületett kölykök, – ha azonos fajtájú fajtatiszta kutyáktól származnak, amelyek rendelkeznek FCI által elismert származási lappal és megfelelnek jelen szabályzat előírásainak – származási lapot kapnak és jogosultak FCI által elismert pedigrékre. A megszületett kölyköket a szuka tulajdonosának „Alombejelentő” alkalmazásával be kell jelenteni regisztrációra a leválasztás előtt olyan időben, hogy a kölykök egyedi megjelölése (chip) még a tenyésztőnél megtörténhessen. Ha a kutya eladása nem Magyarországra történik, akkor az új tulajdonos nevére szóló export pedigrét kell kiállíttatni.

A MTTE a fajta fejlődésének és a meglévő populáció minőségének javítása érdekében egyik fő céljának tartja, hogy tenyészteni csak az MTTE minősítésén elbírált egyedekkel lehessen. Ezért megkülönböztetés standard törzskönyv megjelöléssel származási lapot csak azok az utódok kaphatnak, melyeknek szülei az MTTE jelen szabályzatban támasztott feltételeknek is már a fedeztetés napján megfelelnek. Ettől eltérni csak kivételesen indokolt esetben még a fedeztetés előtt az MTTE elnökéhez vagy a MTTE tenyésztési felelőséhez, írásban benyújtott kérelemmel lehet fordulni, melynek tartalmaznia kell miért nem teljesültek a szükséges feltételek, valamint a tenyésztési érdeket/célt alaposan indokolni kell. Utólagos (fedeztetés utáni) engedélyeztetésre (ide tartozik a „nem kívánt, véletlen párosodás” is), valamint alapos indok hiányában beadott kérelem engedélyezésére nincs lehetőség.

Egy alomból származó kölyköket csak egyben, egy alkalommal lehet regisztráltatni.

Ha a kölykökről 6 hónapos korukig nem kerül beadásra „Alombejelentő”, akkor csak DNS vizsgálat birtokában lehet a regisztrációt elvégeztetni, melynek minden anyagi vonzata a tenyésztőt terheli.

A szukát csak egy kan fedezheti be. Ha ez nem így történt, akkor, a tenyésztő költségére, DNS vizsgálattal bizonyítani kell, hogy melyik kölyök, melyik kantól származik.

1.2 Tenyésztési folyamat és módszer

A tenyésztést jó előre meg kell tervezni. Többféle változat tenyészthető szőrhosszúság és méret alapján.

  1. Idegen tenyészet: a tenyésztésre szánt partner nem rokon. Közös elődök a hetedik generációtól fordulhatnak elő.
  2. Csekély beltenyésztés: További távoli rokonok párosítása
  3. Szoros beltenyésztés: apa-lánya, anya-fia, féltestvérek és szülők párosítása leszármazottakkal. A szoros beltenyésztéshez az MTTE Tenyésztési felelős (fedeztetés előtti), írásbeli beleegyezése szükséges.

Általában a természetes aktus használatos. A szuka tulajdonos köteles tájékoztatást adni az esetleges betegségekről.

1.2.1 A Mesterséges megtermékenyítés

Adminisztratív szempontból mesterséges megtermékenyítésnek az állatorvos által végzett beavatkozást tekintjük. Amennyiben a beavatkozás során mind a kan, mind a szuka jelen van, akkor az állatorvos igazolást ad arról, hogy a kan és a szuka egyedi azonosításáról meggyőződött. Friss és fagyasztott sperma felhasználása esetén (amikor az apaállat nincs jelen) az állatorvos igazolást ad ki a termékenyítés tényéről. Az igazolás során a beérkező dokumentumok alapján igazolja a kan kutya kilétét.

Az alombejelentés során a szukatulajdonos köteles az eredeti kísérődokumentumokat az alombejelentő mellé csatolni.A spermát biztosító fedezőkan tulajdonosának adnia kell egy aláírt fedeztetési igazolást a szuka tulajdonosának az állatorvos által kiadott igazolás mellé.

A tenyésztésbe vétel előtt a tenyésztésre szánt egyedeket az MTTE tenyészszemléjén minősíttetni kell.

  1. A tenyésztés alapvető feltételei
  1. A MEOESZ-nél kiváltott kennelnév.
  2. Tenyészteni csak legalább 4 generációra zárt FCI származási lappal rendelkező kutyákkal lehet, amelyek az FCI standard-ben meghatározott megfelelő küllemmel és temperamentummal rendelkeznek, funkcionálisan egészségesek és örökletes betegségektől mentesek, valamint regisztrálva vannak egy FCI által elismert származási lapban vagy függelékben.
  3. Csak funkcionálisan egészséges kutyák tenyészthetők. A tenyésztő felelősséggel tartozik azért, hogy az általa tenyésztésbe vont kutya a viselkedési és a testi adottságainál fogva alkalmas a tenyésztésbe vételre. A tenyésztőnek jó körülményeket kell biztosítania a tenyészegyedek részére, ami megfelel a fizikai és lelki igényeiknek és az utódok fejlődésének, szocializálódásának.
  4. Az FCI Tenyésztési Szabályzata alapján egy kutya akkor mentes örökletes betegségtől, ha egészségesen örökíti a fajta jellemzőit, típusát és tipikus temperamentumát anélkül, hogy bármilyen lényeges örökletes hiányosságot mutatna, amely gyengítené az utódok funkcionális egészségét. A tenyésztés során mellőzni kell minden olyan jellegű túlzást, amely a kutyák funkcionális egészségének károsodását okozhatja.
  5. Nem lehet kutyát tenyészteni a fajta standard-jében felsorolt kizárásra okot adó hibákkal, valamint rejtett heréjűséggel (Kryptorhizmus), félheréjűséggel (Monorhizmus), illetve örökletes, vagy az életvitelt lehetetlenné tevő betegségekkel.
  6. Mind a szuka, mind a kan tenyészthetőségének igazolása:

MTTE által szervezett tenyészszemlén legalább Tenyészthető minősítés.

  1. A tenyészthetőség meghatározása

Az MTTE évente több alkalommal, előre meghirdetett időpontokban tart tenyészszemlét, lehetőség szerint az ország tájegységeire elosztva. Tenyészszemlén bíró az lehet, aki tacskó fajtára FCI által elismert küllembíró. A tenyészszemle bírálat legkorábbi időpontja standard méretű tacskók esetében a betöltött 12 hónapos kor, kaninchen és törpe méretű tacskók esetében a betöltött 15 hónapos kor ( konfirmációval egybekötve a tenyészszemle).

A tenyészszemlén szerezhető minősítések:

  1. Tenyésztésre javasolt (TJ)
  2. Tenyészthető (T)
  3. Visszarendelve (1 év)
  4. Kizárva (K)

Tenyésztésre nem engedélyezett minősítés esetén a tenyészszemle egy éven belül nem ismételhető meg, de egy év után is maximum egy alkalommal. Amennyiben a minősítés ismét tenyésztésre nem engedélyezett, az eredmény véglegesnek tekinthető.

A tacskó fajták vonatkozásában harmonizálva az anyaország rendelkezéseivel a tenyészszemlén küllemi bírálat folyik.

Tenyészszemlén egyedi azonosíthatóság nélkül kutya nem bírálható el. Amennyiben a benevezett kutya nem azonosítható, annak okát az illetékes MTTE szervezet köteles kivizsgálni. Az egyed azonosításával, egyedi megjelölésével kapcsolatos minden eljárás a tulajdonost terheli. A tenyészszemlén egyedi bírálati lap készül 2 példányban, ami leíró bírálatot és minősítést, illetve a bíró aláírását tartalmazza. Az összesítőre felkerül minden elbírált kutya minősítése, amit a bíró kézjegyével ellát. A MTTE a bírálati lap és összesítő egy példányát az MTTE a saját irattárában 5 évig köteles megőrizni.

Az MTTE a helyszínen köteles a származási igazolásra a tenyészszemle minden eredményét felvezetni, illetve pecsétjével ellátni azt és a bíróval aláíratni.

A felkért küllembíró az MTTE speciális bírálati lapján rögzíti véleményét.

  1. Tenyészszemle

A tenyészszemle során részletes leíró bírálat készül az adott kutyáról, külön értékelve az anatómiát testtájanként, illetve részletesen elemezve az állat mozgását. Kiemelve pozitív, fajtajavító tulajdonságait, amennyiben a standardtól eltérő fajtajegyek illetve standardban kiemelt hibák fellelhetőek azt részletesen le kell írni. A bíró ezek alapján hozza meg döntését a kutya tenyésztésbe állításával kapcsolatban.

1.3.4 A tenyésztésbe vonás feltételei

A tenyészállattal szembeni követelményekKanSzuka
Törzskönyv bejegyzésFCI zárt törzskönyvFCI zárt törzskönyv
Minimális életkor15 hónap15 hónap
Maximális életkor
8. életév vége
Formai értékjegyekAz MTTE által szervezett tenyészszemlén szerzett: Tenyészthető, Tenyésztésre Javasolt értékelés. – Javasolt egy előírásoknak megfelelő szemvizsgálat. (PRA,katarakta,ceratitis) (javasolt)Az MTTE által szervezett tenyészszemlén szerzett: Tenyészthető, Tenyésztésre Javasolt értékelés. – Javasolt egy előírásoknak megfelelő szemvizsgálat. (PRA,katarakta,ceratitis) (javasolt)

Minden kannak a saját országában érvényes tenyésztési engedéllyel kell rendelkeznie.
Időbeli ellés gyakoriságKan esetében az egy kan általHa 2 egymást követő

fedezhető szukák, illetve aztüzelésnél is tenyésztésbe

éves fedeztetéseinek számakerült és abból alom is

nincs korlátozva. Ez azonbanszületett, akkor a harmadik

nem azt jelenti, hogy aztüzelést kötelező kihagyni!

állatvédelmi törvényt és aAz ellést követő ivarzást is

kan teljesítőképességétlehetőleg mindig ki kell

(kondíció, egészség)hagyni. Ha egymást

figyelmen kívül kell vagykövetően mégis

lehet hagyni.befedeztetésre került és


mindkét esetben alom is


született, a rákövetkező


tüzeléskor mindenképpen


TILOS a szukát


befedeztetni!
EgészségCsak egészséges kutyák tenyészthetők. Ezen kívül érvényes védőoltást kell beadni a fertőző betegségek ellen: Szopornyica, Hepatitis, Leptospirosis , Parvo és veszettség.

Csak egészséges kutyák tenyészthetők. Ezen kívül érvényes védőoltást kell beadni a fertőző betegségekellen: Szopornyica, Hepatitis, Leptospirosis , Parvo és veszettség.
  1. Fogzáródási rendellenességek: (előreharapás, hátraharapás, kulisszaharapás, az állkapocs szemfogainak hibás elhelyezkedése)
  2. A részbeni harapófogó és harapófogó harapás 3 éves kor után szukáknál nem kizáró hiba, de nem kívánatos. Fiatalabb egyedeknél és kanoknál tenyésztésből kizáró ok.
  3. Egy vagy több metszőfog (I) vagy szemfog (C) hiánya.
  4. Az élőzápfogak vagy zápfogak hibája a következő kivételekkel: Kettő P1 hibája nem hiba, egy P2 hibája nem hiba az M3 figyelembe vétel nélkül marad (nem hiba).

A foghibák érvényessége egyes esetekben:

A foghiba leírásaNem hibaTenyésztésből kizáró hiba
egy vagy több metszőfog (incisivus) hiánya
X
egy vagy több szemfog (caninus) hiánya
X
egy vagy kettő előzápfog P1 hiányaX
három vagy négy hiányzó P1
X
kettő P1 és egy további fog P2 vagy M1és M2 hiánya
X
egy vagy több hiányzó P3, P4, M1 vagy M2
X
egy P2X
egy P2 és egy másik fog P1, P2, P3 vagy P4, illetve M1 vagy M2 hiánya
X
egy vagy mindkét M3 hiányaX

Kommentár: metszőfog = Incisivus (röviden: I); szemfog = Caninus (röviden: C); előzáp fog

= Premolar (röviden: P); zápfog = Molar (röviden: M).

  1. súlyos, a korrekt mozgást megakadályozó végtagszerkezeti hibák
  2. megtört vonalú, rövid szegycsont, emiatt hibás alsó vonal
  3. a farok összes szerkezeti hibája (törött, összenőtt, deformált csigolyák)
  4. nagyon rövid felkar, nagyon meredek hátulsó végtagszögellések emelkedő farral (a lapocka és a felkar közötti ideális szög körülbelül 90 fok)
  5. nyilvánvaló látáskárosodás, Entropium, Ektropium
  6. örökletes halláskárosodás
  7. epilepsziás rohamok
  8. a mozgás szervrendszerének bárminemű, súlyos funkcionális hibája
  9. a herék bárminemű rendellenessége, rejtett heréjűség
  10. fekete alapszín jegyek nélkül
  11. fehér alapszín jegyekkel vagy a nélkül, a standardban megállapított színtől való eltérés (lásd 2. sz melléklet)
  12. túl félénk vagy agresszív magatartás
  13. erős pontyhát
  14. nem a standardnak megfelelő szemszín
  15. nyilvánvaló térdkalácsficam
  16. szőrváltozat keresztezésből származó egyedek

Nem javasolt az alábbi színpárosítások keresztezése, mert pigmentációs hibákat és egyéb súlyos rendellenességeket okozhat:

NEM JAVASOLT TACSKÓ SZÍNKERESZTEZÉSEK

Apa kutya színAnya kutya szín
csíkoscsíkos
csíkostíger
tígertíger

TILTOTT TACSKÓ SZÍNKERESZTEZÉSEK

Apa kutya színAnya kutya szín
tígertíger

A tiszta szín előnyben részesítendő és a vörös értékesebb mint a vöröses sárga és a sárga. Az erősen feketével tűzött kutyák is ide tartoznak. A fehér szín nem kívánatos, de külön álló kicsi foltok nem kizáróak. MTTE megvizsgálja, ha olyan színváltozat fordul elő, amely nem lehetséges.

1.5.1 Tiger színű tacskó tenyésztése

Az alap szín mindig a sötét szín (vörös, fekete vagy barna). A pároztatás a tiger színű tacskók és egyszínű, kétszínű illetve hasonló/egyforma szőrzetű és nagyságú tacskók között engedé- lyezett.

A tiger színű tacskó tiger színű tacskóval történő pároztatása tiltott.

A Standard ország fajtagondozó klubja a Deutsche Teckel Club (DTK) által elfogadott és a Tacskó Világszervezet által megerősített és elfogadott tacskó színeket és szín elnevezéseket a 1 sz. melléklet tartalmazza.

Felhívjuk a tenyésztők, tulajdonosok figyelmét, hogy az alombejelentőkön, nevezéseken stb. CSAK ezeket az elfogadott hivatalos tacskó szín megnevezéseket használják.

Kérdéses esetben fordulhatnak a MTTE Tenyésztési Tanácsadójához.

Amennyiben bármilyen bejelentés érkezik az MTTE felé, vagy gyanú merül fel arra nézve, hogy a tenyésztő nem tartja be az MTTE tenyésztési szabályait és/vagy a hatályos törvények értelmében bármilyen módon csorbul az állatok jóléthez való joga, akkor az állatvédelmi normák betartására tenyészhely ellenőrzést kezdeményez az

MTTE a Tenyésztési Tanácsnál. A Tenyésztési Tanács helyszíni szemlét, alomellenőrzést rendelhet el. Alomellenőrzést kell elrendelni az egy almon belül született különböző szőrváltozatok esetén.

A fajta tenyésztése során számos tenyésztési problémába ütközhet a tenyésztő, főleg a kezdő. Az MTTE alapvető érdeke, mint fajtagondozó szervezetnek, hogy a tacskó fajta tenyésztése minél magasabb szakmai szinten történjen.

Megbízásra kerül egy a fajtát magas szinten ismerő szakmai vezető (Tenyésztési Felelős), akihez a tenyésztéssel kapcsolatos problémákkal, a fajtaspecifikus kérdésekkel lehet fordulni.

  1. A tacskók helyes tartására, gondozására javaslat

Aki egy tacskót tart, gondoskodik vagy gondoskodnia kell róla, a fajtának megfelelő

táplálást és ápolást, valamint egy viselkedésnek megfelelő, sajátosságát és a természetét szem előtt tartó elhelyezést kell nyújtania. A kutyatulajdonosnak nem szabad korlátoznia a tacskó fajtájának megfelelő mozgásigényét.

A megkötve tartás minden tartási- és elhelyezési formában nem tekinthető a faj igényeinek megfelelőnek.

  1. Kennelben tartás

A kutyákat csak akkor lehet nyitott vagy részben nyitott kennelben tartani, ha a kennelen belül vagy közvetlenül a kennellel összeköttetésben egy védett helység rendelkezésre áll.

A védett helységnek minden oldalról hőszigetelő, egészségre ártalmatlan anyagból kell készülnie. Az anyagnak kidolgozottnak kell lennie, hogy a kutya ne sérülhessen meg miatta. A védett helységnek a időjárás káros viszontagságai ellen védelmet kell nyújtania, különösen nem szabad hogy a nedvesség behatoljon. A védett helységet úgy kell kimérni, hogy a kutya abban a viselkedésének megfelelően mozogni tudjon és a helységet a testének a melegével melegen tudja tartani. A helység belsejét tisztán, szárazon és féregmentesen kell tartani.

A helyiség ajtajának a kutya méretének megfelelőnek kell lennie; olyan nagynak szabad csak lennie, hogy a kutya akadálytalanul át tudjon jutni rajta. Az ajtót a szeles oldal felől

elfordítani és a szél és csapadék ellen védettnek kell lennie. A tartózkodási helyet a védett helység szűkebb környezetében tisztán kell tartani. A padló olyan kiképzésű vagy kidolgozottságú kell hogy legyen, hogy a nedvesség felszívódjon vagy el tudjon folyni.

Erős napsugárzás vagy magas külső hőmérséklet esetén a védett helységen kívül egy árnyékos helyet kell a kutyának biztosítani. A kennel területét a benne tartott kutyák számának és fajtájának megfelelően kell igazítani. Egy tacskó számára védett helység nélkül alapterületnek minimum 6 m2 szükséges, minden további ugyanazon kennelben tartott kutyának, kivétel a kölyökkutyák az anyával, további 3m2-t szükséges hozzáadni. Az ehhez szükséges mértékeket a helyi adottságoknak megfelelően kell igazítani; minden esetben a legkevesebb szükséges szélesség és hosszúság figyelembevételével. A padlót, a kerítést és az egyéb berendezéseit a kennelnek egészségre ártalmatlan anyagból kell előállítani, és úgy kell kidolgozni, hogy a kutya ne sérthesse meg magát. A kerítést utólag úgy kell kiképezni, hogy a kutyák ne juthassanak rajta át. A kennel legalább egyik oldalának kilátást kell biztosítania a kutyának kifelé. Ha a kennel padlózata nem hőszigetelt anyagból áll, akkor a védett helységen kívül egy hőszigetelt fekvőhelynek kell lennie. A padló olyan kiképzésű vagy kidolgozottságú kell hogy legyen, hogy a nedvesség felszívódjon vagy el tudjon folyni. A kennel belsejét tisztán, szárazon és féregmentesen kell tartani. A kutyákat a kennelen belül nem szabad megkötve tartani. Amennyiben a kutyákat egy kennelen belül különálló boxokban tartják, akkor a boxok elválasztását úgy kell kialakítani, hogy a kutyák ne juthassanak át és ne haraphassák ki. A boxok méreteire az előzőekben felsorolt követelmények és a példa érvényes. Ez értelemszerűen a szilárd építésű kennelekre is vonatkozik. Ebből kifolyólag ezeknek a kenneleknek elegendő napfénnyel megvilágítottnak kell lennie. A bejutó napfény által megvilágított területnek a padló területének egy nyolcadát kell hogy kitegye. A kennelnek elengedő szellőzést kell biztosítani.

  1. Egyéb tartás

Amennyiben a kutyákat szabad kifutón vagy pajtában, csűrben, használaton kívüli istállóban, tárolási épületben vagy egyéb hasonló helységben tartják, akkor egy védett helységet kell számára rendelkezésre bocsátani, ami az előbb felsorolt előírásoknak megfelel és kielégíti. Melegebb évszakban az említett helységekbe be kell tenni egy védett helységet, egy száraz, huzatmentes, a padló és falak hidegsége ellen védett helyen egy hőszigetelt anyagból készült fekvőhellyel kell felszerelni.

  1. Gondozás és ápolás

A tulajdonosnak vagy a gondozással és ápolással megbízott személynek naponta legalább egyszer a kutya egészségéről és az elhelyezésének állapotáról meg kell győződnie és a hiányosságokat haladéktalanul meg kell szüntetnie. Az etető és itató edényeket tisztán kell tartani, egészségre ártalmatlan anyagból kell készülnie, és olyan kiképzésűnek kell lennie, hogy a kutya ne sértse meg magát vele. Friss víznek mindenkor elegendő mennyiségben rendelkezésre kell bocsátani.

Amennyiben a kutyákat szabad kifutón vagy pajtában, csűrben, használaton kívüli istállóban, tárolási épületben vagy egyéb hasonló helységben tartják, akkor naponta legalább 60 percig ki kell engedni a szabadba.

  1. Oltás és féregtelenítés

A fertőző betegségek elleni immunizáló védőoltás(ok) (parvo, kombinált stb.) beadása az állatorvos javaslatai szerint történjen. A kölyköket az alapvető immunizálás előtt 3 alkalommal féregteleníteni kell 2, 4, 6 hetes korban.

Az első évben 2 alkalommal kell veszettség oltást kapnia kutyánknak, az elsőt 6 hónapos koráig a másodikat 12 hónapos koráig. Az ezt követő években ismétlő veszettség és kombinált oltásokat kell beadatnunk kutyánknak.

Ezek bizonyításához a tenyésztő köteles az alom minden tagja számára egy állatorvos által kitöltött nemzetközi oltási igazolványt rendszeresíteni.

Jelen szabályzat elfogadást követően lép életbe. A Tenyésztési Szabályzat csak az ezt követően tenyésztésbe állítandó egyedekre vonatkozik. A korábban megszerzett tenyész eredmények érvényben maradnak.

Tacskó színek


Szín megnevezése magyar nyelvenSzín megnevezése német nyelvenSzín megnevezése angol nyelven
Rövidszőrü tacskó
Egyszínű:VörösRotRed
Kétszinüek: (fekete vagy barna alapon, rozsdabarna, vörös vagy sárga tűzésekkel)Fekete-vörösSchwarzrotBlack and tan
Barna-vörösBraunrotBrown and tan
Tígerek: (alapszínük: fekete, vörös vagy barna, foltok: szürke vagy bézs)Fekete tígerSchwarztigerBlack tiger
Vörös tígerRottigerRed tiger
Barna tígerBrauntigerBrown tiger
Csíkos:Vörös csíkosRot GestromtRed Brindle
Hosszúszőrű tacskó
Egyszínű:VörösRotRed
Kétszinüek: (fekete vagy barna alapon, rozsdabarna, vörös vagy sárga tűzésekkel)Fekete-vörösSchwarzrotBlack and tan
Barna-vörösBraunrotBrown and tan
Tígerek: (alapszínük: fekete, vörös vagy barna, foltok: szürke vagy bézs)Fekete tígerSchwarztigerBlack tiger
Vörös tígerRottigerRed tiger
Barna TígerBrauntigerBrown tiger
Szálkásszőrű tacskó
Egyszínű:VörösRotRed
Kétszinüek: (fekete vagy barna alapon, rozsdabarna, vörös vagy sárga tűzésekkel)Fekete-vörösSchwarzrotBlack and tan
Barna-vörösBraunrotBrown and tan
Vaddisznó színüek: (a szörzet töve vöröses a végei sötétek)VaddisznóSaufarbenWild Boar
Sötét-vaddisznóDunkelsaufarbenDarkness wild boar
Világos- vaddisznóHellsaufarbenPale wild boar
Tígerek: (vaddisznó, fekete, vörös vagy barna alapon, szürke vagy bézs foltok)Vaddisznó-tígerSaufarben tigerWild boar tíger
Fekete-tígerSchwarztigerBlack tiger
Vörös-tígerRottigerRed tiger
Barna-tígerBrauntigerBrown tiger

A következő színű tacskók, illetve elnevezések NEM elfogadottak:

  1. barna tűzésekkel
  2. barna-fekete
  3. csoki
  4. csokoládé színű tűzésekkel
  5. fehér
  6. fehér-tíger
  7. fekete
  8. foltos
  9. harlequin
  10. kék-tíger
  11. mahagóni
  12. sárga
  13. sötét vadszínű
  14. szűrke-tíger
  15. tigriscsíkos
  16. vadszínű
  17. vörösbarna
  18. barna foltos

Konfirmálási Szabályzat

A méretmeghatározás módja és regisztrációja.

– A szőrváltozatok keresztezése csak a MTTE előre megadott engedélye alapján és különlegesen indokolt esetben lehetséges.

– Amennyiben az alomban a szülők szőrváltozatától eltérő kölyök születik, az a 6 hetes korban észlelt szőrváltozat szerint törzskönyvezendő. Az ilyen jellegű törzskönyvezés csak a MTTE által végrehajtott alomellenőrzés után, az ennek során kiadott engedély alapján lehetséges.

– Standard méretű szülőktől származó alomban született kölykök „Standard” jelölésű törzskönyvet kapnak.

– A Standard méretű törpe vagy kaninchen mérettel való keresztezése kizárólag a MTTE előzetes engedélyezése alapján, különlegesen indokolt esetben lehetséges.

– Tudomásul véve a tényt, hogy a törpe és kaninchen tacskók közös alomban születnek és végleges méretük részben független a szülőkétől, ezen két méret keresztezése nem kötött külön engedélyezéshez.

– A nem standard méretű (törpe vagy kaninchen) szülőktől származó alom a regisztráláskor az anya mérete alapján kerül besorolásra.

– A nem standard méretű tacskók végleges méret, – és ezzel fajta-meghatározása a konfirmálás során történik.

Konfirmálás

– Minden 15 hónapos kort betöltött törpe és kaninchen tacskónak, amely kiállításon, tenyészszemlén vesz részt, vagy tenyésztésbe kerül, a végleges méretét meghatározó konfirmáláson kell részt vegyen.

– Ugyancsak konfirmálás rögzítheti a standard méretűnek törzskönyvezett, de törpe vagy kaninchen méretet elérő kutyák végleges fajtáját.

– Standard kutyák konfirmálása csak akkor szükséges, ha törpe vagy kaninchen szülőktől származnak.

– A kutyára konfirmálás után az ennek során rögzített méretre vonatkozó szabályok érvényesek, tenyésztésbe is az ekkor meghatározott méretben kerülhet.

– A konfirmálás megtörténte után a kutya kiállításon is csak abban a méretben állítható ki, melyet a konfirmálás során igazoltak.

– A konfirmálásnak tenyészszemlén minden említett esetben meg KELL történnie, tenyészengedélyt a kutya csak ennek birtokában kaphat.

– A konfirmálás a kutya betöltött 15 hónapos kora után történhet az FCI Fajtastandardben meghatározott módon.

– A konfirmálás helyét, idejét a MTTE határozza meg, bíróját az Egyesület javaslata alapján a MEOESZ Küllembírói Testülete nevezi ki.

– Külföldi tulajdonban kiállított, illetve importált, de az adott Kennel Club által már konfirmált kutya mérete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kerül meghatározásra.

– Az a kutya, amelyik már 15 hónapos kor előtt is nyilvánvalóan nem tartozik az eredeti méretébe, konfirmálásra kerülhet.

– A konfirmálás megtörténtéről a tulajdonos igazolást kap, melyet a későbbi vitás esetek megelőzésére köteles a kiállításokra magával vinni. A konfirmálás megtörténte után annak eredményét a MEOESZ Törzskönyvezési Osztálya rögzíti adatállományában és a kutya törzskönyvén egyaránt. A méretváltozás regisztrációja ezen adminisztratív lépéssel zárul le.

A még nem konfirmált kutyák kiállításon való fajta-meghatározása:

A kutya csak abba a méretbe nevezhető, mely a törzskönyvén szerepel.

– Vitás esetben a fajta bírálatának megkezdése előtt a kiállító kérheti a kijelölt fajtabírótól a kutya méretének meghatározását és ennek eredményétől függően esetleges fajtaátsorolását az adott kiállításra vonatkozóan. Ezen esetben a kutya aktuálisan mért méretét cm-ben a bírálati lapra rá kell vezetni, és a méretváltozást a lap fejlécén és az összesítőn is rögzíteni szükséges.

– Amennyiben a bírálatok megkezdése után a bíró úgy ítéli, hogy a felvezetett kutya nem tartozik a bírált méretbe, az illető kutyát, mint a fajtába nem tartozó egyedet értékeli és a cm-ben mért mellkas körfogatot a bírálati lapon rögzíti. Amennyiben az a méret, amelybe az ilyen kutya tartozik még nem került bírálatra a bírónak módjában áll az oda való aznapi átsorolásra az előző pontban részletezett adminisztratív szabályok betartásával.